fbpx

Öt fogalom, amivel tisztában kell lenned, mielőtt programozás tanulására adod a fejedet

A programozás tanulásának első lépésének az emberek többsége a kiválasztott programnyelven megírt „Hello World” programra gondol, ami a képernyőre kiírja a világot üdvözlő szöveget. Ez természetesen mérföldkőnek számít, de mielőtt az ember nekiesik, érdemes tisztában lenni néhány alapfogalommal, eszközzel.
Nulladik lépésként kiemelendő, hogy nem szabad idegesen nekiállni a programozás tanulásnak. A folyamat során rengeteg új információval, utasítással találkozik az ember, amit első olvasás után képtelenség megjegyezni. Sokszor a logika is cserbenhagyja az embert, ami persze csak idegesebbé és idegesebbé teszi. Ilyenkor venni kell egy mély levegőt, elmenni egy kávéért, és kitisztult aggyal újra nekiesni az épp nem működő résznek (arról nem is beszélve, hogy mindenki tudja, a legjobb ötletek a zuhany alatt jönnek).
Szövegszerkesztő
Mára már minden nyelvhez tartozik legalább egy csilli-villi program, amiben kódolhatunk, "debuggolhatunk", fordíthatunk meg ami még szemszájnak ingere (lásd következő pont). De ha még nem rendelkezünk ezzel, érdemes kipróbálni a kódírást/kódolvasást egy sima szövegszerkesztőben. A Windows Notepad++ egészen felkészült eszköz erre, ugyanis több programnyelvet is támogat, így kiemeli a szintaxisából a fontos dolgokat, így olvashatóbbá válik a kód. De a gyakorlásnak is jó színtere lehet, ugyanis nem rendelkezik intellisense-l, vagyis nem próbálja meg kitalálni, kipótolni azt, amit írunk. Nincs más, csak a tudásunk és mi.
IDE (Integrated Development Environment)
Az IDE a korábban említett csilli-villi program, ahol megírhatjuk a kódunkat és lehetőség van lefordítani és debuggolni is. A neve igazából teljes mértékben le is írja: integrált fejlesztői környezet, vagyis a kreativitásunk kiélésének érdekében minden olyan eszközt biztosít, amire szükségünk lehet ehhez.
Programozási nyelv VS szkriptnyelv
A programozási nyelv és a szkriptnyelv fogalma gyakran összekeveredik, pedig van különbség köztük. A programozási nyelvet fordítóprogram fordítja, a szkriptnyelvek pedig szinte kivétel nélkül értelmező által kerülnek futtatásra. Ha írunk egy programot az A számítógépen és szeretnénk azt átvinni a B számítógépre, akkor az első esetben ez azt jelenti, hogy egy futtatható programot kell átjuttatnunk. Ebben az esetben a megírt kódot olyan formába kell hozni, hogy az csak egy futtatható fájl legyen, amit a másik gépen csak megnyitnak. Szkriptnyelv esetében nem készül külön futtatható fájl. Például a JavaScript esetében böngészőbe integrálódik a kódunk. Ekkor egy linket küldünk el a B számítógép felé, akinek nem kell semmit letöltenie vagy telepítenie, hanem csak megnyitnia a böngészőjét.
Software framework VS Software library
A software framework, vagyis a szoftver keretrendszer egy útmutatást, leírást ad ahhoz, hogy a projekt az adott kódolási nyelv mely aspektusát fogja használni. Ilyen pl. a Ruby on Rails, ami egy backendkeretrendszer. Meghatározza azt, hogy az adatok hogyan kerülnek tárolásra a szerveren. A softaware library, vagyis a szoftver könyvár egy újra hasznosítható kódrészletet jelent, amit be lehet építeni a saját projektünkbe.
Pszeudokód
A programozás tanulása során kétféle kóddal találkozik az ember: az egyik megköveteli a nyelv szintaxisát, a másik pedig a pszeudokód. A pszeudokód hivatott elmagyarázni a logikát egy általános nyelvet használva. Egy alapot teremt a programnak, amit később az adott programozási nyelvre ültetnek át. Előnye, hogy programozni nem értő emberek is könnyedén olvassák, egyszerűen megértik a működést.